Zenék

2015. május 29., péntek

2015 várható őszi animéi

Az animék közül ezek esélyesek: 


Diabolik Lovers More,Blood
(Második évad)

Owari no Seraph
(Második évad)


Shinmai Maou no Keiyakusha Burst 
(Második évad)


Sakurako-san no Ashimoto ni wa Shitai ga Umatteiru

Noragami Aragoto 
(2.évad)
Dance with Devils

Hidan no Aria AA

A moviek közül ez fogott meg: 


High☆Speed!: Free! Starting Days



Az OVA / ONA / Special közül ennek örültem a legjobban: 


Noragami OVA
Strike the Blood OVA

Nisekoi OVA
Kamisama Hajimemashita OVA


Kuroko no Basket: Saikou no Present Desu



2015. május 20., szerda

Borsmenta




Chilis fogkrém szívecskékkel 



A legtöbben már biztos átérezték az első szerelem bizsergését. Nem árulok zsákbamacskát,most is erről lesz szó. Ilyenkor az ember általában ragaszkodik a klasszikus ideákhoz: a férfi legyen magasabb, mint a nő, és legyen valamivel idősebb, vagy legalábbis vele egykorú. De mi van akkor, ha borul ez a felállás? Ha a Lovely Comlexhez hasonlóan a lány magasabb, sőt akár idősebb is? 


Égből pottyant esti mesék 



Dobjuk be egy sztoriba Icsit, a tinik tipikus álomsztárját, Heit, a hősszerelmes jó kislányt (aki mellesleg bálványunk legjobb barátja), és pár elvakult, fanatikus rajongót. Az eredmény sejthető: az iskola rettegett csajbandája egyből rászáll, hogy akár nyomatékos eszközöket bevetve győzzék meg Heit, miszerint jobb lesz távol tartania magát Icsitől. Ám amikor a dolgok kezdenének elfajulni, a sors érdekes megmentőt küld: egy fiatal gördeszkás srác esik be a jelenet közepébe, és kijelenti, hogy ő Hei barátja, ezzel megmentve a lányt a további fenyegetéstől.
A fényes páncélú lovag azonban közel sem olyan tökéletes, mint amilyennek elsőre látszik. Nem elég, hogy Io még elemibe jár, de szemtelen, makacs természetével egykettőre kiborítja Heit. A lány alapvetően naiv és ügyetlen, de roppant szerethető és vidám figura. próbálna közeledni a nagymenő Icsi felé, de Io a legváratlanabb pillanatokban bukkan fel, látszólag csak azért, hogy bosszanthassa őt - pedig ennél többről van szó. Erre a másik rajongótábor is rájön, és Io "követői" is kezelésbe veszik a lányt. Persze Io mindig közbelép, valahányszor Hei bajba kerül. Ám az elvárható, boldog egymásba habarodás helyett a párocska folyton-folyvást csak marakodik, holott a napnál is világosabb, hogy összetartoznak.
Életüket önmagunkon kívül mások is előszeretettel megkeserítik, például Mary, Io osztálytársa és gyerekkori barátja, aki odáig van a fiúért, csak hát ő szó szerint képtelen elviselni a közelségét. Hei legfőbb nemezise pedig Naomi, aki elhatározta, hogy Icsi felesége lesz. Két barátnőjével együtt alkotják az iskola hírhedt csajbandáját, és ott tesznek keresztbe Heinek, ahol csak tudnak.

A Borsmenta Seo Eun-Jin egyik legismertebb manhwája, mely nem csak nálunk örvend nagy népszerűségnek, de hazájában, Koreában is a tinik egyik kedvencévé vált 2000 és 2003 között. A szépen kidolgozott karakterek mellett az írónő a történetvezetést sem hanyagolta el: adva van egy lány, aki a Nagy Őt keresi, és egy nálánál jóval fiatalabb, erőszakos kissrác, aki fizikailag allergiás a nőkre - akár egyetlen érintésükre is viszkető kiütések lepik el a testét. 
Neveletlen, elkényeztetett, beképzelt és erőszakos, mégis ő hívja fel Hei figyelmét arra, hogy a lány mennyire ostobán viselkedik.
Vajon Hei tényleg szerelmes Icsibe, vagy csak a fiú által megtestesített ideált bálványozza? Hiszen a szerelem és a rajongás nem ugyanaz. De még ha Hei tudatában is van mindennek, hajlandó lenne lemondani erről az érzésről? Lesz bármelyikük olyan bátor, hogy bevallja ezt magának, és szembenéz a valósággal? 



Mágus a színfalak mögött 



A Kos és a Bika horoszkóp együttes hatása alatt született Seo Eun-Jin már kezdő alkotóként is felhívta magára a figyelmet. Pontos, kidolgozott karaktereivel és lendületes vonalvezetésével nem csak szépséget, de dinamikát is adott történeteinek. Első nagyobb sikerét 1999-ben aratta egy háromkötetes romantikus fantasyvel, a Psychével, melyet nem sokkal később követett a Borsmenta. 
Tehetségét leginkább a romantikus történeteken keresztül csodálhatjuk meg, ám szerencsés módon túl tudott lépni a tipikus tinédzserkategórián. Ezt láthatjuk a Trumps! című, inkább a felnőtteket, illetve az érettebb gondolkodású fiatalookat megcélzó mű hasábjain is, de grafikai munkásságával több könyv (Treasure Hunter, Bulken Kkoch), valamint a Dél-Koreában hátrányos helyzetben lévő, keményvonalas boys' love történetekben is találkozhatunk. 




Adatlap 


Borsmenta 
(manhwa, 2000-2003) 

Írta és rajzolta: Seo Eun-Jin 
Hossza: 4 kötet 
Kiadja: Vad Virágok Könyvműhely 




2015. május 15., péntek

Sakasama no Patema (Anime film)



Kétirányú gravitáció 



Nagy ötlet, mégsem jutott eszébe szinte senkinek sem előtte: mi lenne, ha a gravitáció két irányba hatna, az emberek egy részének a fent lenne a lent, és fordítva? Nagyjából egy időben két alkotás is született a témában: a Kirsten Dunst főszereplésével készült, viszonylag ismeretlen amerikai Upsode Down mellett szintén ezt a remek felütést dolgozta fel Yoshiura Yasuhiro 2013-as rajzfilmjében, ami nem csak amerikai társával összehasonlítva, de saját jogán is valóságos gyöngyszem a modern sci-fik világában. 


A Sakasama no Patema története szerint egy múltbéli, kudarcba fulladt kísérlet következtében az emberek egy része a földalatti üregekbe kényszerült, ugyanis a félresiklott tudományos teszt hatására rájuk a tömegvonzás teljesen ellentétesen hat. 
A film főhőse a fiatal és kalandvágyó, a fenti életről és az inverz gravitációról mit sem sejtő Patema, egyike a föld alatt elő embereknek, aki a bezártság, valamint a felszíni életről szóló pletykák arra ösztönöznek, hogy új helyekre barangoljon, új területeket fedezzen fel magának. Egyik ilyen túrája során túl messzire merészkedik, és megpillantja a felszínt, a mélyben a kéklő eget, illetve egy fejjel lefelé álló fiút, Eijit. 
Kettejük találkozása indítja el az egész bolygó népének újra egymásra találását, közben pedig nem mellékesen kettejük finomra hangolt, de erőteljes kapcsolata is kibontakozik. 
Patema, bátorságot kötve a furcsamód "fordítva" élő Eijivel, megpróbálja feltérképezni azt a világot, amitől ősei veszélyekre hivatkozva óva intették. Egymásba kapaszkodva, egymás gravitációs erejét kiegészítve lebegnek ég és föld (kinek melyik) között, miközben a felszíni világ merev doktrínáiban szentül hívő társaik igyekeznek megakadályozni küldetésüket. Patema kirándulása ugyanis a felszíni diktatórikus rendszer helytartóinak szemét szúrja a leginkább, akik tiltják a különbözőséget, a "fordított" emberek létét pedig igyekeznek elrejteni a mindennapi robotba kényszerített, uniformizált társadalom elől. 
Bár a film során ez az orwelli vasszigor terjedelmi okokból elsikkad, vázlatos marad, az alkotók a Föld fontosságát sulykoló néhány túlkapásának találó illusztrálásával (például amikor Eijit megdorgálják, amiért óra közben az eget bámulta) ették egyértelművé az elnyomó erők jelenlétét. 
Eiji és Patema a Pixar-féle Fel!-hez hasonló módon, egymás léggömbjeként funkcionálva repdesnek, és jönnek rá szépen lassan az igazságra, mi is történet valójában azon a bizonyos múltbéli, végzetes napon. 
Ez az egymásba kapaszkodás, de mégsem eggyé tartozás ráadásul gyönyörű allegóriája a tinédzserlétnek, a fiatalkori szerelemnek is, amikor semmis sem úgy van, ahogy az ember szeretné. 

A Sakasama no Patema egyébként nagyon szerény eszközökkel operál, de mint tudjuk, egy sci-fi korántsem attól lesz jó, ha látványos, vagy ha másodpercenként robban fel benne valami. Az anime készítői csupán maroknyi karaktert mutatnak be, azok közül is jóformán csak néhányra koncentrálnak igazán, mégis hirtelen felskiccelt, de valóságos, azonosulásra alkalmas, tartalmas, életszagú jellemeket kapunk, akikért az első pillanattól fogva szoríthatunk, vagy éppen gyűlölhetjük őket. Érdekes még az állandó játék a nézőpontokkal. Kamera ennyiszer még nem fordult 180 fokot az anime, de talán még a film történetben sem. Bár hol is vagyunk éppen, a felszínen, a föld alatt, vagy akár az égben, Patema és Eiji fejjel lefelé egymásba kapaszkodó párosát egyszer egyik, másszor másik szemszögből látjuk, ami egy idő után - főleg a helysínek és magasságok folyamatos változtatása miatt - erőteljes agymunkára kényszeríti a nézőt. Ezek mellé gyönyörű színes képeket és látványos jelenetsorokat kapunk, melyek az 1980-ban született Yoshiura Yasuhiro korábbi filmjeit tekintve aligha adnak okot meglepetésre. 

A webes animációként indult, majd egészestés animévé fejlődött Sakasama no Patema egyszerű, de nagyon is hatásos, meglepően jó sci-fi, egy remek ötlet szép kibontása, ami végre sikerrel pumpált némi új vért az utóbbi időben erősen gyengélkedő zsánerbe. 


Adatlap: 


Sakasama no Patema 
(anime film, 2013) 

Rendezte: Yoshiura Yasuhiro 
Stúdió: Purple Cow Studios 
Hossza: 99 perc 





2015. május 6., szerda

Persona 4 – The animation



Az elme digitális démonai 



A Persona 4 a Trinity Soullal ellentétben sokkal inkább tekinthető a Persona 3 folytatásának. Természetesen a sikerre való tekintettel 2011-re beígérték az animefeldolgozást, de ezúttal nem kockáztattak: hűen dolgozták át. Aki a játékot végigjátszotta, annak sok meglepetést nem tartogat, nincsenek új fordulatok, és a párbeszédek is 80%-ban egyeznek a játékban hallottakkal – lényegében a játékban látott átvezetőket fűzték össze egy 25 részes animesorozattá.

A történet kezdetén főhősünk, Narukami Yü épp Inabába, egy vidéki kisvárosba költözik, mivel a szülei üzleti útra mennek egy évre (mivel az teljesen megszokott). Nagybátyja, Döjima nyomozó fogadja be, aki kislányával, Nanakóval él együtt. Yút gyorsan befogadják az új iskolába, és összehaverkodik a szokásos vicces baleksráccal, Yösukéval, a lány létére roppant harcias és szókimondó Chiével, és a csöndes, elegáns Yukikóval.
A nyugodt napok nem tartanak sokáig, hamarosan borzalmas gyilkosságok rázzák meg a kisvárost, és kiderül, hogy esős éjjeleken egy különös tévéadás is borzolja a kedélyeket. Hőseink hamarosan rájönnek, hogy a gyilkosság valószínűleg nem evilági teremtmény műve, és a műsornak egészen biztosan köze van az erőszakos eseményekhez. Kiderül, hogy léteznek egy alternatív dimenzió, a tévévilág (amelybe egy tévén keresztül tudnak belépni), ahol az árnyak lakoznak. Akik oda bekerül, az jobb, ha megtanulja használni (elfogadni) a Personáját, különben menthetetlenül szörnyethal.
Így minden és mindenki gyanús lesz, hőseinknek pedig senki sem hisz (elvégre gyerekek), ezért úgy döntenek, hogy saját kezükbe veszik a nyomozást, lehetőleg úgy, hogy erről Döjima és Nanako ne tudjanak. Persze hamarosan kiderül, hogy semmi és senki sem az, aminek/akinek elsőre látszik...

A Persona 4 anime sokkal lazább és felszabadultabb, mint a borongós és drámai Trinity Soul, szinte már-már vígjátékba csap át, a stílus önparódiájává válik. A szereplők viccesek, még ha kissé sablonosak is, de remekül asszisztálnak a krimik fordulatait követő sztorihoz. Természetesen annyit elárulhatok, hogy a gyilkos személye az utolsó pillanatig nem derül ki, vagy talán még azután sem, de pont ez a lényeg: egy anime, ami látványos, humoros, elgondolkodtat, leköt egészen az utolsó epizódig. (A később megjelent 26 rész a valódi befejezés.)


Adatlap:


Persona 4 – The animation
(anime, 2011-2012)

Eredeti történet: Kakihara Yüko, Hirota Mitsutaka és Kumagai Jun
Rendezte: Kishi Seiji
Stúdió: AIC
Hossza: 25 + 1 epizód 



Nézhető online: