Zenék

2015. december 12., szombat

Mondo Magazin (2015.december)

Sziasztok! 

Ismét megjelent a Mondo magazin legújabb száma, ezért itt az ideje a megszokott bejegyzésnek is, melyben leírom nektek a részletes tartalmát és feltöltöm a borítót. 





Részletes tartalom:  


Owari no Seraph
Dragon Ball Super
Ghost in the Shell: The New Movie
Prison School
Yojōhan Shinwa Taikei / Tatami Galaxy
Classroom Crisis
Karin
Himōto! Umaru-chan
God Eater
Hanada Shōnen-shi
Ovelrord
Charlotte
Best of oneshot mangák 6.
Monster Musume no Iru Nichjō
Aoharu x Kikanjū
Triage X
Éld túl egyedül Japánt
Japán kutyafajták
Őszi Street fashion Tokióban
Cosplay: Eurocosplay élménybeszámoló
Cosplay: fotópályázat nyertesei
Cosplay:  HungaroCon beszámoló
Studio Mondo: téli varázslat filccel
Dragon Quest Heroes
Assassin’s Creed Syndicate
The Witcher 3: Hearts of Stone
Street Fighter V béta
Wasteland 2
Fallout 4
Tales of Zestiria
Kojima Hideo életrajz
J-Rock:  Kazuya Yoshii
J-Rock: Man with a Mission
K-Pop: 2015 K-Pop újoncai
Home Made Asia Hírmondó 2.
Könyvajánlók

… és még sok minden más vár Rád a számban!

+++ AJÁNDÉK ÓRIÁSPOSZTERREL!!!

+++ AJÁNDÉK 2016-OS NAPTÁRRAL!!! 




2015. október 31., szombat

2015 várható téli animéi


Ezeket az animéket várom nagyon: 



Akagami no Shirayuki-hime 2.évad


Haruchika: Haruta to Chika wa Seishun Suru 


Prince of Stride: Alternative


Ao no Kanata no Four Rhythm



Divine Gate

Nijiiro Days

Hai to Gensou no Grimgar





A Moviek közül ezeket várom a legjobban: 


Selector destructed WIXOSS

King of Prism by Pretty Rhythm


Glass no Hana to Kowasu Sekai







Az OVA / ONA/ Special közül ezeknek örültem a legjobban: 


Akagami no Shirayuki-hime OVA



Charlotte Special






2015. október 15., csütörtök

Mondo Magazin (2015.október)

Sziasztok! 

Ismét megjelent a Mondo magazin legújabb száma, ezért itt az ideje a megszokott bejegyzésnek is, melyben leírom nektek a részletes tartalmát és feltöltöm a borítót. 





Részletes tartalom: 


Shingeki no Kyojin élőszereplős mozik
Bakemono no Ko
Hibike! Euphonium
Cross Game
Chūnibyō
Gangsta.
THE LAST: Naruto the Movie
Ushio to Tora
Kemono no Sōja Erin
Ranpo Kitan: Game of Laplace
Yamikin Ushijima-kun
Best of oneshot mangák 5.
Őszi szezonajánló
Gekijōban Naruto: The Last – Uzumaki Naruto – G.E.M. – 1/8 figura
Anime Weekend Atlanta 2015 exkluzív conbeszámoló
Project Anime & FACTS 2015 Belgium conbeszámoló
Nyelvlecke – harc a folyamatos igeidővel
Japán ama búvárok
Edogawa Ranpo munkássága
Japán esküvői szokások és hagyományok
Geek esküvők
Cosplay:  így készült Nyuffy-kun
Cosplay:  rajzos cosplayesek, cosplayelő rajzolók
Cosplay:  nemzetközi cosplay celebek
Studio Mondo: perspektívák használata
Metal Gear Solid V: The Phantom Pain
Mad Max
One Piece: Pirate Warriors 3
Sword Art Online Re: Hollow Fragment
League of Legends bemutató
J-Rock:  FLOW
K-Poprock: F. T. Island
K-Poprock: CNBLUE
Home Made Asia Hírmondó 1.
Okonomiyaki recept
Könyvajánlók

… és még sok minden más vár Rád a számban!

+++ AJÁNDÉK ÓRIÁSPOSZTERREL!


2015. szeptember 23., szerda

Koe no Katachi (Manga)



Túl a szavakon 


Ismert mondás, hogy egymás közt a gyerekek sokszor kegyetlenebbek még a felnőtteknél is, ha valaki kilóg a sorból. Vajon a tradicionálisan az uniformitásra kínosan ügyelő japán iskolák csoportszellemre nevelt diákjai hogyan fogad(ná)nak egy közülük önhibáján kivül kitűnő, de fogyatékos, másokkal nehezen érintkező "csodabogarat"? 



Szavak nélkül élni 


Nishimiya Shöko új általános iskolai osztályba kerül cserediákként, mivel az előzőben zaklatásoknak volt kitéve. A gyanúsan csendes kislányt először kíváncsisággal vegyes nyitottsággal fogadják újdonsült osztálytársai, azonban ez hamar megváltozik, amikor kiderül zavaró furcsasága: ő más, mint a többiek. Ugyanis halláskárosodott. Nem néma, de képtelen az érthető, artikulált beszédre, valamennyire tud szájról olvasni, míg környezetével egy füzeten keresztül írásban tud kommunikálni. Eleinte bátortalanul próbál beilleszkedni, de visszahúzódó, "szótlan" alaptermészete és hendikepje miatt könnyű célponttá válik a csúfolódók szemében. Azonban a bántalmazások napvilágra kerülésekor az osztályközösség és a tanári kar is vehemensen hárítja a felelősséget, sőt, burkoltan még szemet is hunynak, bátorítják a kislányt megszégyenítőket. Végül a tanerő az egyre jobban elharapózó indulatokat egy pellengérre állított bűnbakon vezeti le: ő nem más, mint a manga másik főszereplője, Ishida Shöya, akinek a nézőpontjából követjük az eseményeket. 
A vagánykodó, nagyhangú srác élces tréfáival a lány egyik fő kínzójává vált, azonban új közellenségként keservesen megtapasztalja, hogy milyen megvetettnek és teljesen kiközösítettnek lenni, miközben magányában új megvilágításban látja tetteit. 

Évekkel később az új középiskolája közegébe már beilleszkedett, de még mindig múltjának nyomasztó bűntudatában őrlődő fiú elhatározza, hogy megkeresi az ismeretlen helyre költözött lányt, és bocsánatot kér tőle. Ezt a bátor döntést és következményeit követjük nyomon a többi kötetben. 
Te meddig mennél el, hogy jóvá tedd egykori bűneidet? Egyáltalán annyi év és okozott fájdalom után kaphatsz még feloldozást? 


Bűneink árnyékában 


Az iskolai zaklatás/bántalmazás, vagyis az ijime nem egy sulis (dráma,pszichológiai, horro, stb.) manga eleme, azonban itt látszik, hogy Ömia a jelenség és a fogyatékosság közös vetületének mélyebb bemutatására törekedve írta meg történetét. A mű jól felépítetten adagolt általános kritika a társadalomban jelenlévő intolerancia ellen, és a speciális igényű, fogyatékkal élő gyerekekkel szemben gyakran közömbös, rugalmatlan japán iskolarendszer felé. 
A manga számos elemében hiteles, realista: például a főbb szereplők valódi jelnyelven érintkeznek egymással, hogy jobban megértsék a lányt. Ezt a hatást erősíti még a karakterek rajzolása is, ami kiemelkedően aprólékos, könnyű azonosulni velük és viselkedésükkel, mivel a szerző nagy hangsúlyt fektetett az érzelmek kifejezésére, az arcok megrajzolására - főleg, hogy Shöko esetében csak ebből és a testbeszédéből sejthető (kivéve, ha ismerjük a jelnyelvet), hogy az adott panelben éppen mire gondol, vagy mit érez. Egyszerre szerethetően ártatlan és erős jellemű, ugyanakkor a mangaka ügyelt arra, hogy fogyatékossága az alap konfliktuson kívül n e tegye különössé, mellette hétköznapi problémákkal és hibákkal élő fiatal lány maradjon. 
A manga az emberi kapcsolatok és viselkedés sokszínűségét és a közösségeket mozgató -gyakran íratlan - (csorda)szabályokat boncolgatja, és nem fél a maga nyers valójában bemutatni ezeket változatos, negatív megjelenéseit: lelki terror, gyűlölet, hazugságok, képmutatás, közöny... 
Emellett érzékletes bemutatása annak is, hogy mekkora katarzisélményt (és jellemfejlődést) nyújthat a megbocsájtás ereje, illetve hogyan tud két fiatal közel kerülni egymáshoz, amikor túllépnek a múlt sérelmein és a másságtól való viszolygás emelte falakon, a környezetükből tanult rossz berögződéseken. 


Törd meg a csendet! 


A történet először oneshot formájában jelent meg, amely elnyerte 2008-ban a Shükan Shönen magazin Legjobb újonc díját. Egyedi, és az olvasóközönség számára kényes témája miatt azonban nem vállalták a magazinokban való megjelentetést.
A parkolópályára került mű végül csak hosszasan tárgyalások után jelent meg 2011-ben a Bessatsu Shönenben, ahol elnyerte az első helyezést, illetve az olvasók pozitív fogadtatása miatt a szerző hétkötetes sorozat formájában bontotta ki történetét. Külön érdekesség, hogy a kötetek a Japán Siketek és Nagyothallók Szövetségének támogatásával és ellenőrzésével jelentek meg. A manga váratlan sikerét jelzi, hogy indulása óta közel egymillió példányban fogyott Japánban, ráadásul az utolsó fejezet bevezetője szerint 2015 végén érkezik az anime adaptáció is.
Bár elsőre nyomasztónak és öncélúan kegyetlennek tűnhet, csupán egy hatékonyan alkalmazott kifejezési eszköz a máságot elfogadni nem tudó, és azt változatosan megtorló közeg reakciójára, de ez ne tántorítson el senkit az olvasástól! Akik alapvetően nyitottak a morálisan érzékenyebb hangvételű sorsdrámákra, azok egy mély, nagyon megérintő, realista tálalású, elgondolkodtató és egyben felemelő történet élményével gazdagodnak. 





Adatlap: 


Koe no Katachi 
(Manga, 2013-2014) 

Írta és rajzolta: Öima Yoshitoshi 
Hossza: 7 kötet 





Olvasható angolul itt

Magyarul olvasható itt


2015. augusztus 25., kedd

Vampire Knight (Manga)






Vérből szerelem 


Egy sötét tündérmese, amelyben a herceg nem fehér lovon, hanem éj fekete paripán érkezik, és csókja sem méz édes, hanem vér tapad az ajkaihoz. A Vampire Knight varázsába beleborzongunk: adjuk át magunkat a vámpírlovagoknak, s hagyjuk, hogy álomba ringassanak minket.


Bishik, vámpírok, horror, és mondanom sem kell: még több bishi. Na jó, nem csak ennyiből áll a manga, hiszen szövevényes a cselekménye, bővelkedik az izgalmakban és a kalandokban, nem mellőzi a vért, meg persze a romantikát sem. De akkor sem lehet szó nélkül elmenni a csodás, mesebeli hercegek mellett.


Véres tündérmese 


Főszereplőn egy fiatal, mindig energikus lány, aki egy elit iskola tanulója. Yuki nevelőapja, Cross Kaien az Akadémia igazgatója, ezért a lány nem csupán az intézményben tanul, de ott is lakik. A szülei meghaltak (ezt elég hamar elárulja a manga), és semmire sem emlékszik ötéves kora előttről. Nincs túl sok barátja, és titokban szerelmes Kanaméba, akihez már gyerekkora óta gyengéd szálak fűzték, igaz, később ez a kötelék kicsit meglazult.
Az iskola érdekessége, hogy létezik egy nappali és egy éjszakai tagozat. Ha a manga szereplői nem is sejtik, mi azért tudjuk, hogy a nappalisok az emberek, míg az éjszakások a vámpír növendékek. Az egyenruhák különböztetik meg őket egymástól, de a vámpír diákok mindemellett gyönyörűek, így az érdeklődés is hatalmas irántuk. Mivel szegények a fangirl és fanboy seregektől élni sem tudnának, létezik egy kétszemélyes testőrgárda a suliban, amelyet Yuki és Zero alkot. Utóbbi személyről annyit érdemes tudni, hogy meglehetősen jóképű, emellett közel áll Yukihoz, de kapcsolatuk ingadozó, ahogy Zero hangulata is az - a fiú ugyanis legalább annyira hisztis, mint akármelyik tsundere karakter. Ő is Cross Kaien fogadott fia, s mindketten tudnak a vámpírok létezéséről.


Édes gyilkosok 


A vámpírkarakterek szinte már tökéletesek, megjelenésük és jellemük romantikus, az összkép igazán szexi. Ők valóban vámpírok: cseppet sem bírnak ellenállni a vér szagának, gonoszak, és éjszakai életet élnek. Az Akadémia napirendje szerint ők éjjel tanulnak, s a nappalis diákokkal csak hajnalban, illetve estefelé találkoznak, amikor is termet cserélnek. S ilyenkor van szükség arra a védelemre, amit Yuki és Zero biztosítanak.
A vámpírcsaládok között szigorú hierarchia uralkodik, ami jóval bonyolultabb, mint amilyennek elsőre látszik. Kaname fiatal kora ellenére már vezető, amit származásának is köszönhet: külön jegyzik, ki az, akinek szülei tiszta vérű vámpírok, s kik azok, akik kevertek. A hierarchia csúcsán Kaname áll: minél tisztább egy vámpírnak a vére, annál erősebb, ezért is félnek oly sokan tőle. Családjából ő az egyetlen túlélő, ugyanis a szülei rejtélyes módon meghaltak.
A másik érdekesség, hogy egyes vámpírok különleges képességekkel rendelkeznek: ki a jeget irányítja, ki a tűzzel játszadozik, míg más a villámokat uralja.
A kollégium koedukált, tehát egyaránt tanulnak lány és fiú vámpírok, és legtöbbjük híres az emberi világban. Sokan közülük modellek, vagy éppen gyerekszínészek, ezért is van annyi rajongójuk a nappali tagozatosok között.


Kegyetlen kötelékek 


Három központi szereplőnk, Yuki, Kaname és Zero akár jó barátok is lehettek volna, ám a sors közbeszólt. Yukit úgymond Kaname mentette meg egy vérszomjas vámpírtól, amikor a lány még csak ötéves volt. Így Yuki pontosan tudja, hogy léteznek az éjszaka teremtményei, de különösebben nem fél tőlük - legalábbis azoktól nem, akik az Akadémiára járnak. Zero szüleit, amikor a fiú tizenegy éves lehetett, vámpírok gyilkolták meg, ugyanis az ő felmenői vámpírvadászok voltak, és őt is annak képezték ki. Ők ketten, Cross Kaien fogadott gyermekei, s ezért is lettek prefektusok. Yuki kedveli mindkét fiút, és őt is kedveli mindkettő, viszont a srácok gyűlölik egymást (elsősorban Zero táplál a vámpírok iránt mély ellenszenvet). Ám ez nem egy klasszikus szerelmi háromszög, a felek sokszor nincsenek is tisztában azzal, hogy szerelmesek a másikba, egyszerűen csak szeretik és féltik egymást. Yuki próbál a két fiú közé állni, és hol az egyikhez, hol a másikhoz húzza a szíve, amit azok egyre kevésbé képesek tolerálni.


Tekergő rózsatövisek 


A történet kellően bonyolult, hiszen a vámpír-ember bentlakásos iskola önmagában is számos kérdést vet fel. Milyen célból létesült ez az intézmény? Gyorsétterem volna a vérszívók számára? Hogyan bírják ki a vámpírok, hogy ne rontsanak rá a szűzlányok ínycsiklandó nyaki artériájára, akik szinte felkínálják magukat? Ezekre a kérdésekre idővel mind megadja a manga a választ, de ahogy halad előre a történet, úgy számos új rejtéllyel szembesülhetünk.
Ezt megfűszerezi a már említett trió kellően zűrös kapcsolata. Ez leginkább a fangirlöknek kedvez, hiszen mindenki leteszi a voksát valamelyik fiú mellett, s onnantól lehet szurkolni, hogy ki kivel, vagy éppen kivel ne jöjjön össze. a vámpírok furcsa világa, a klánok egymáshoz fűződő viszonya, és persze maga Kaname karaktere is kellően érdekes.
Szóval érdemes hátradőlni egy kipárnázott ágyon, s belemélyedni ebbe a törékeny, ám kegyetlen világba, ahol a szerelmesek szíve tényleg vérzik, s ahol hercegeink nem feltétlenül lényünk szépségéért olvadoznak, hanem a bennünk csörgedező édes nedűért.


Adatlap: 


Vampire Knight
(manga, 2005- 2015)

Írta és rajzolta: Hino Matsuri
Hossza: 93 kötet angolul
Kiadja: MangaFan



Olvasható magyarul, néhány fejezet itt.

Olvasható angolul itt

2015. augusztus 13., csütörtök

Mondo Magazin (2015. augusztus)

Sziasztok! 
Ismét megjelent a Mondo legújabb száma, amely most meglepetés anime DVD-vel kedveskedik olvasóinak! 




Részletes tartalom: 



Dragon Ball Z: Fukkatsu no ’F’
Animax Musix 2014 Yokohama és 2015 Osaka
Ghost in the Shell: ARISE – Alternative Architecture
JoJo’s Bizarre Adventures
Non Non Biyori
Terra Formars
Eureka Seven
Garo: Honō no Kokuin
Plastic Memories
Kekkai Sensen
Übel Blatt
Hentai Ōji to Warawanai Neko
Best of oneshot mangák 4.
Nyári szezonajánló
Nico Robin – Dressrosa Edition figura
6000 km Japánban (olcsón!)
Édességek japán módra
Japán érintés- és testbeszéd trendek
Anime Expo Los Angeles 2015 beszámoló
Cosplay:  így készült Nyuffy-kun
Cosplay:  interjú Dudussal, az Eurocosplay döntősével
Cosplay:  kalandozások a Faun labirintusában
Studio Mondo + : bemutatkozik a Halisten stúdió
Studio Mondo: Storyboard használata
Batman: Arkham Knight
Final Fantasy XIV: Heavensward
Final Fantasy X/X-2 HD Remaster
Lego Jurassic World
TESO: Tamriel Unlimited
J-Stars Victory VS+
Devil May Cry 4: Special Edition
Godzilla
J-Rock:  T.M.Revolution
K-Pop: Boys Republic koncertbeszámoló
J-Pop: Nana Mizuki
Társasjáték
Könyvajánlók

… és még sok minden más vár Rád a számban!

+++ AJÁNDÉK MINIPOSZTERREL ÉS MEGLEPI ANIMÉS DVD-VEL! 




2015. július 27., hétfő

Mit tartogat még a Guilty Crown?


Guilty Crown: Princess of Deadpool


A manga és az anime szinte egyszerre indult el 2011-ben, mindkettő Redjuice rajzaiból és karaktereiből táplálkozott. A mangát a Square Enix gondozásában a Gekkan Shonen Gangan magazinban jelentették meg, ahova azóta is készülnek az új fejezetek. Nem igazán tudni, hogy mi lesz a történetnek a sorsa, annyi bizonyos, hogy az animét véglegesen lezárták. Sajnos a manga sem tartozik a legsikeresebb képregények közé, úgyhogy nem valószínű, hogy túl hosszú élete lesz. Viszont 2012 tavaszán jött ki egy rövid regény Guilty Crown: Princess of Deadpool címmel, illetve 2012 júliusában piacra dobták a Nitroplus készítésében az első visual novel feldolgozást, ami a Guilty Crown: Lost Christmas címet viseli.   

Guilty Crown: Lost Christmas


2015. július 20., hétfő

A Guilty Crown előélete



Kevés olyan anime létezik, amely egy sima fanartból született meg, pedig jelen esetben ez történt: Inori és Shu karaktereit a Redjuice néven alkotó híres japán illusztrátor álmodta meg, akit nyugodtan hívhatunk dojinshi készítőnek is; az ő karrierje pontosan ezektől az alkotásoktól lódult meg. Az illusztrálás mellett többedmagával tagja a Supercell elnevezésű dojin zene csoportnak. A dojin elnevezés olyan alkotó munkáját jelenti, aki többnyire már jól ismert, főleg mainstream mangákból. 

Az alkotásokat japánban meg is lehet vásárolni, sokszor nem is olcsón, és nem egy műnél előfordul, hogy ezeket a rajongók sokkal jobban szeretik, mint magát az eredetit. A dojin zene ennek a műfajnak egy olyan alkategóriája, amely elsősorban zenés történetekkel foglalkozik, mint például a Vocaloid. 
A Supercell csoport is a Vocaloiddal készített zenék e szűk szénájából indult el az ismeretség felé 2007-ben. A csapat tizenegy tagot számlál, a dalokat egy ember írja, a többiek a grafikával és a videoklipek elkészítésével foglalkoznak. Mivel Redjuice rajzai egyszerűen fantasztikusak, teljesen érthető, hogy felfigyeltek rá a Production I.G-nál ás animét készítettek a szereplőivel, és így már cseppet sem meglepő, hogy Inori egy közismert énekesnő, míg Shu az első számú rajongója.

2015. július 12., vasárnap

Guilty Crown



Bűnös jövőkép



Egy tönkretett karácson. Minden azon a bizonyos napon kezdődött el, amikor az emberiség megfertőződött, a barátok és a testvérek elszakadtak egymástól, majd évek múlva, amikor már mindenki beletörődött keserű sorsába, feltűnik egy hős. 


Első ránézésre nagyon ismerősnek tűnhet a Guilty Crown, mert olyan, mintha több animét is szisztematikusan összegyúrtak volna, ráadásul mindegyikből a legjobb ötleteket vitték újra vászonra. Emiatt sokan fantáziátlannak tartják, mert amitől érdekes lenne az anime, azt már mind korábban megvalósították más művekben. Ezen hátrányoktól eltekintve hamar meg lehet kedvelni a GC sztoriját és karaktereit, hiszen van benne kellő komolyság, izgalmas történetvezetés, anarchikus világkép, és persze az elmaradhatatlan kúlos robotok, szép lányok, egy kis zene, szuper képességű főhős, és mindez számtalan ügyes csavarral megspékelve. 





Egy modern Love story kezdete



Egy disztopikus jövőbeli Japánban járunk, amikor az ország már se nem független, se nem túl toleráns, és mindezt nemcsak a többi népre, hanem a sajátjára is kivetíti. Ebben a kaotikus világban éli hétköznapijait a tizenhét éves gimnazista Shu. Egyedül él és kétségei elől egy lepusztult iskolai épületbe húzódik vissza. Egy terroristatámadásokkal  tarkított napon épp hazafelé tart főhősünk, amikor búvóhelyén talál egy sérült lányt, aki nem más, mint az online körökben híres énekes-idol Yuzuriha Inori. Sajnos a bujkáló lányra hamar rátalálnak és Shu kénytelen végignézni, ahogy a kormány emberei magukkal viszik.
A gyáva fiúnak eszmélni sincs ideje, és egy hirtelen csavarral már a kormányellenes terrorista szövetség, a Sírásók csapatában találja magát. Ugyanis a lázadok vezére, Gai nem véletlenül érdeklődik erősen főhősünk iránt, mivel a furcsa szernek köszönhetően Shuban különleges erő szunnyad. Így Gai segítségével az erősen önbizalomhiányos srác újdonsült erejét (látja az emberek lelkét, a vocidoknak a valódi formáját, amelyeket fegyverként tud használni) gyakorolva végül Inori kiszabadítására indul.
A voidok minden emberben jelen vannak, formájukat és erősségüket pusztán tulajdonosuk mentális ereje határozza meg. Mivel Inori különösen erős lélekkel rendelkezik, így Shuval egy tökéletes és félelmetes párost alkotnak.
Ketten együtt veszik fel a harcot a Sírások támogatásával az elnyomó kormánnyal szemben, aminek elsődleges célja, hogy egy vírus által lecsökkentse az emberi populációt, és úgymond újrateremtse az emberi fajt.


Szörnyű családi kötelékek 


Bár számos mellékszereplő szerepeltetésével bontakozik ki a történet, egyértelmű, hogy a Shu, Gai és Inori trió ambivalens kapcsolatára hegyezték ki a forgatókönyvet. Hármójuk kapcsolata eléggé hullámzó az epizódok során, mivel mindegyiküket szoros kötelék fűzik a többiekhez, ami sok esetben extrém kilengésekbe csap át. Sokszor annyira hevesek ezek az ábrázolt érzelmek, hogy nem egyszerű egy adott szereplőhöz ragaszkodnunk, mert elég könnyen meg lehet őket utálni, majd újra meg lehet szeretni.
Ehhez a különös "se veled, se nélküled" háromszöghöz kapcsolódik az anime leglényegesebb eleme: a Shuval kapcsolatos visszaemlékezések. Mindenképpen az volt az egyik legjobb húzás a forgatókönyvíróktól, hogy Shu múltját teljesen rejtélyesnek állították be, majd a flashbackek segítségével tudtunk meg fokozatosan egyre többet a mögöttes okokról és rejtélyekről. Egy ideig szinte mindig ilyen szál a titokzatos, sokáig ismeretlen nővéréből indul ki: lényegében nem csak egyszerűen Shu a főszereplője az animének, hanem a megalkotója is.
A legtöbb műben a főszereplők mindig csak valahogy belecsöppennek a sztori közepébe, és ez valamilyen szinten itt sincsen másképp, csak ahogy haladunk előre a történettel, döbbenünk rá igazán, hogy nélküle sosem születhetett volna meg ez a sztori, és nem ott tartana ez a szörnyű világ, ahol éppen most van.
Aki talán még kiemelésre méltó a főbb szereplők közöl, az a tolókocsiba került mechapilóta lány, Ayase. Az áldozatokat következő harcok mellett az elszánt, fiatal lány büszke kiállásával és nem éppen vidám hátterével hatásosan hozzátesz a drámaibb vonulathoz.


Code Geass és NGE-szerelemgyerek? 


Eredeti történet adaptációja miatt több, a fandomban már befutott anime nyomait fedezhetjük fel a Guilty Crownban, amely akár ígéretes ajánlónak is bizonyulhat, mert olyan klasszikusokból merít, mint a Neon Genesis Evangelion. Több ponton is hasonlít a két történet: évekkel ezelőtti robbanás, amely az egész világok/országot megváltoztatta, zűrös hátterű főhős, Ádám és Éva párhuzam, az emberek elpusztítása, és egy új jövő megteremtése. A két anime főszereplője is erős hasonlóságot mutat. Shu és Shinji mindketten szülők nélkül élnek, és talán pont emiatt küzdenek erős önértékelési gondokkal is. Viszont az egy jelentős különbség közöttük: míg Shinji igazából sosem lábal ki a depressziójából, addig Shu hamar talpra áll (a karakterfejlődés jele egyértelműen látszik önmaga és a mellékszereplőkkel való viszonyában) és a saját kezébe veszik az irányítást, még akkor is, ha eleinte nagyon fél a haláltól, vagy attól, hogy csak mások terhére van.
A Guilty Crown -ban ábrázolt kaotikus, elnyomott Japán képe kétség kívül a Code Geassre hajaz, mert mindkettőben egy diktatórikus államot láthatunk, amelyben a kormány teljesen elnyomja az embereket. Az ellenük lázadó terroristák mechákkal harcolnak az elnyomók ellen, és nem félnek áldozatokat vállalni a nagyobb cél érdekében (ha kell, Gai vagy Inori lelkiismeret nélkül ölnek), így ezzel a csavarral bizony morális kérdéseket is felvetnek, lévén a jó és rossz határai könnyen összemosódnak a sztori alatt. Az eddig jól hangzó összképben kisebb zavaró pontok lehetnek az akció-scifi drámai alapvetésből kiindulva a gyakran rossz helyeken és erőltetett módon használt fanservice jelenetek, valamint a párbeszédek kuszasága vagy lapossága.
Az anime magas hájpfaktorát a szemkápráztató animáció, a karakterábrázolás és a hozzá szervesen illeszkedő zenék együttes élménye adja, elég csak a klipszerű nyitó és zárószámokat hallgatni vagy Inori egy-egy dalát az epizódok közben (ez a fajta rendezési stílus ismerős lehet a Macross-sorozatokból). Míg Redjuice nem vett közvetlenül részt az animációs és kreatív munkákban, addig az anime megszületése felett már tapasztalt, profi stáb bábáskodott, például a rendezőként több közismert címmel befutott Araki Tetsuro (Black Lagoon, Death Note, Highschool of the Dead).
Bár egyesek szerint a már elcsépelt elemekből építkező művek nem tudnak semmi újat mutatni, a Guilty Crown nem is az eredetiségével próbál a képernyő elé ültetni. Teszi ezt a sokszínű alkotóelemből felépített, jól adagolt és megkapó vizuális és zenei hangulatával, a szerethető karakterekkel a köztük lévő kusza kapcsolatok és lappangó múltbéli rejtélyek megoldásával.


Adatlap: 


Guilty Crown
(anime, 2011)

Eredeti alkotó: Redjuice999
Rendező: Araki Tetsuro
Stúdió: Production I.G
Hossz: 22x24 perc



Nézhető online: 



2015. július 5., vasárnap

Kimi ni Todoke




Avagy az antiszociális életmód gyógyításának receptje.



Minden ember vágyik rá, hogy legyenek barátai, akikkel meg tudja osztani az élményeit, gondolatait, és akiktől olyan tanácsokat is kérhet. Általában nem is tart olyan sokáig, míg sikerül összebarátkozni másokkal. De mi van akkor, ha valaki annyira visszahúzódó, hogy senkivel sem mer szóba állni, és bizonyos körülmények miatt mások sem akarnak beszédbe elegyedni vele?


Kuronuma Sawako nagyon félénk lány, aki rettentően szeretne mindenkivel összebarátkozni, de valahogy nehezen viszi rá a lélek, hogy akár egyvalakit is megszólítson. Ha mégis sikerül neki, akkor érdekes reakciókkal találkozik: vagy elnézést kérnek tőle és elrohannak, vagy nagyon megijednek. Ennek fő oka az, hogy Sawako nagyon hasonlít A kör című (eredetileg japán) horrorfilm "természetfeletti gyilkosára", Sadakóra, sőt egy nyelvbotlás miatt Sadakóként emlegetik (úgy hiszik, ez a valódi neve). Ráadásul nemcsak a nevet, hanem a vele járó szerepet is ráragasztották, ezért pletykák kezdenek terjedni róla: rossz nyelvek szerint látja a szellemeket, sőt meg is tudja idézni őket; képes mások megátkozására, és ha valaki hosszabban néz a szemébe, akkor hét napon belül szerencsétlenség éri. Erre csak rá tesz még egy lapáttal, hogy Sawako nem éppen kommunikációs készségéről híres, így nem is tagadja a róla elterjedt pletykákat. Ily módon éli az életét, hozzászokva az egyedülléthez. 
Mindez megváltozik, amikor a középiskolai évnyitóra tartva Sawako útbaigazítja Kazehaya Shotát, aki rámosolyog, és megköszöni a segítséget. Ez a reakció természetesen meglepi Sawakót, és attól kezdve Kazehaya lesz számára az a példakép, akire hasonlítani akar. Kazehaya egy nagyon nyitott, jóképű, másokkal barátságos személyiség, aki komoly népszerűségnek örvend az iskolában (főleg a lányok körében). Néha beszélget Sawakóval, így segíti és bátorítja, hogy megnyíljon mások előtt. Sawako lassanként megváltozik, és ismerkedni kezd. Lassan kialakul a baráti köre, amiben Kazehaya mellett helyet kap az érett gondolkodású, remek megfigyelő Yano Ayane; Yoshida Chizuru, aki kissé fiús kinézete és viselkedése ellenére nagyon hamar el tud érzékenyülni; illetve Sanda Ryu, aki Chizuru gyerekkori barátja, és Sawakóhoz hasonlóan szófukar személyiség.
Miközben Sawako Kazehaya segítségével egyre jobban beilleszkedik a közösségbe, kettejük kapcsolata is megváltozik. Ennek természetesen sokan nem örülnek (főleg azok a lányok, akik kiszemelték maguknak Kazehayát), így Sawako - tudtán kívül - ellenségeket is szerez; van köztük olyan is, aki eleinte Sawako barátjának álcázza magát. Ráadásul Sawako Kazehaya iránt érzett óriási tisztelete és rajongása lassan átalakul szerelemmé, ami további problémák és félreértések forrása lesz, többek között a lány jelleme miatt.

Az anime kiválóan mutatja be Sawako megnyílásának lassú folyamatát, ahogy barátokat - és ellenségeket - szerez, hogy milyen akadályokat kell leküzdenie azért, hogy a nehezen megszerzett barátság meg is maradjon. Senki ne várjon azonban a történettől világmegváltást, nem a cselekményen van a hangsúly, hanem az érzelmek dinamikáján és a kapcsolatok alakulásának minél pontosabb ábrázolásán, az egyes karakterek fejlődésén. A karakterek mindkét oldalon jól megformáltak és életszerűek, bár a főszereplő végletes naivitása és túlbonyolító képessége olykor idegesítő lehet azok számára, akik nem tudják elképzelni, milyen is egy igazán visszahúzódó, barátok nélkül felnőtt lány. Számomra az adja a sorozat varázsát, hogy a történetben előforduló szituációk bárhol, bármikor és bárkivel megtörténhetnének.
Az animáció kiemelkedően szép (főleg a sok színes háttér emlékezetes), a karakterek is jól kidolgozottak. A zenei aláfestés is hozzátesz a hangulathoz. Emellett ez a sorozat egyike azon keveseknek, amelyekről azt lehet mondani, hogy történethű, hiszen kiválóan dolgozták fel a manga első 27 fejezetét az első évadban. 

2015. június 30., kedd

Érdekesség - Hyakunin Isshu




A szó jelentése "100 költő, egy vers", vagyis olyan versgyűjtemény, melyben száz költő egy-egy verse található. Több ilyen gyűjtemény is létezik Japánban, de a leghíresebb az Ogura Hyakunin Isshu, melyet Fujiwara no Teika gyűjtött össze a XII. században, a korát megelőző több száz évnyi versanyagból. A versek mind 5-7-5-7-7 szótagszámú tankák, melyek burkolt érzelmekről és természetleírásokról szólnak. A versekből rengeteg feldolgozás készült, legutóbb a gyűjtemény hátteréről és a versek eredetéről Sugita Kei készített mangát, amiből 2012-ben készült anime sorozat Chouyaku Hyakunin Isshu: Uta Koi címmel. 


2015. június 28., vasárnap

Röviden a Karutáról




Karuta 



Chihayáék az egyszerűség kedvéért szimplán karutának hívják, ami azért pontosításra szorul, hiszen a portugálból átvett szó (carta) csak annyit jelent, mint ahogy mi is használjuk: kártya. 
A legtöbb karutajáték a memóriát teszi próbára: a pakli két részre osztható, és minden lapnak megvan a maga párja. Az itthon ismert memóriakártyával szemben a két lap nem egyforma, hanem kiegészítik egymást, így kevésbé a helyük a fontos (pláne, hogy általában nincsenek lefordítva), hanem hogy melyik tartozik össze. 
Chihayáék Kyögi Karutát, vagyis versenykarutát játszanak, melyhez a Hyakunin Issyhu verseivel díszített uta-garuta (verskaruta) lapok kellenek. A verseny karutásoknak megéri regisztrálni egy társaságba, hiszen csak annak kereteiben tudnak szintet lépni - a harcművészekhez hasonlóan danokat kapnak, az év két legjobb karutajátékosa pedig az Omi Jingu nevű szentélyben küzd meg egymással, a legjobb férfi játékos a mester címet kapja, a legjobb női játékost pedig a királynőnek nevezik. 

2015. június 24., szerda

Chihayafuru



Szerencsés lapjárás 



Igen kevesen vannak, akik nemcsak hogy megtalálják az álmukat, amiért képesek lennének az egész életüket áldozni, de tűzön-vízen kitartanak mellette, nem sajnálják érte a nehezebb utat, és nem fogadják el, hogy ezért minden másról le kell mondaniuk. 
Chihaya kislányként rábukkan a karuta szépségére, hogy aztán magával rántson mindenkit elképesztő lelkesedésével. 


Megtévesztő az anime borítója, első ránézésre pillekönnyű szerelmes sztorit várnánk a virágok mögött, pedig nem több a romantika a kötetekben, mint egy átlagos gimis lány életében. Sőt. Chihayát nem a fiúk kötik le, legalábbis nem randizni kíván velük, álomittasan andalogni vagy moziba menni, hanem elverni őket egy izzasztó játékban, elnyerni a tiszteletüket, és önmagát a legerősebbé tenni, hogy ne akadjon párja az országban. De nagyon előreszaladtunk, a történet nem itt kezdődik. 


Egységben az erő 



Az anime elején (ami egy rafinált keretsztorinak köszönhetően kicsit hátrább került mint a mangában) a kis Chihaya még általános iskolás, aki első ránézésre ennivalóan aranyos, de közben elveri a fiúkat, ha kell. És kell is, amikor új fiú érkezik az osztályba, a zárkózott és fura dialektusban beszélő Arata, akit a többi fiú rendre kigúnyol. Chihaya megvédi őt, még annak az árán is, hogy az osztály fő hangadója, Taichi, kiközösíti őt. Arata és Chihaya összebarátkoznak, és a fiú bevezeti őt a versenykaruta izgalmába, alaposan helyben hagyja a lányt, aki egyetlen kártyát szerezve és soha nem érzett örömmel végez a játékban. Arata elszántsága, hogy ő legyen a legjobb kártyajátékos az országban, és ezzel az egész világon, és a játék szépsége olyannyira magával ragadják, hogy az eddig céltalanul sodródó Chihaya ott helyben eldönti, addig fog küzdeni, míg ő nem lesz a legjobb karutajátékos lány, a királynő.
Arata, Chihaya és az időközben visszakullogó Taichi a játék révén olyan életre szóló barátságot kötnek melyet még az sem rombolhat szét, mikor Aratának haza kell költöznie Fukuiba, hogy a nagyapját ápolja. Chihaya abban bízik, hogy ha kitartóan gyakorolnak és egyre magasabb szintre küzdik magukat, akkor az országos megmérettetéseken újra találkoznak.
Ám Aratáról a költözése után évekkel semmi hír, Taichinak az anyja megtiltotta, hogy ilyen hasztalan játékra fecsérelje az idejét, egyedül Chihayában ég a tűz változatlanul, és karutaklubot szervez a gimnáziumban.
Az anime első évadja lényegében arról szól, hogyan környékezi meg és cserkészi be a tehetségesnek tűnő tagokat. A csapat tagjai nagyon különbözőek, mind személyiségben, mind tehetségben: Chihaya a különösen jó hallásának köszönhetően nagyon gyors, Taichinak rendkívüli a memóriája, de van, aki a stratégiában jó, vagy egyszerűen csak rajong a Hyakunin Isshu verseiért.
Chihaya összekovácsolja a csapatot, és nekiindulnak a versenyeknek, ahol közös erővel küzdenek az előrejutásért.


Mindenki magáért 



Gondolom feltűnt, hogy egy sportaniméről van tehát szó, nem romantikus slice of life-ról, ahogy azt a képekből következtetnénk, amiben az összetartás, a bizalom és a barátság szinte fontosabb tényezők, mint a tehetség. ugyanakkor az évad második felében a csapatjáték kissé visszaszorul, és előtérbe kerülnek az egyéni érdekek. Hogy feljebb jussanak a ranglétrán, a karutásoknak egymást kell legyőzniük, saját csapattársaik gyengeségeit kell kihasználniuk.
Chihayának is rá kell jönnie, hogy nem elég, ha a végtelenségig fejleszti saját magát, és csak magával törődik a játékok során, de figyelnie kell az ellenfelére is. Gyorsasága immár hátránynak bizonyul, mert rengeteg hibát enged, és aki a legjobb akar lenni, egyetlen mellényúlást sem engedhet meg magának. fejlődni, jobbá válni, a végsőkig küzdeni és feldolgozni a kudarcot: erről szól az anime első évadának második fele.
Ahogy egyre haladnak előre a karuta útján, egyre erősebb ellenfelekkel találkoznak, akiket egyszerűen képtelenség legyűrni. Chihayáék magukba zuhannak, egymásnak esnek, és már majdnem feladják, hogy aztán mégiscsak újra talpra álljanak.
Az egyéni értékek nem csak a játékban mutatkoznak meg. Bár a karuta mániás lány úgy tűnik, teljesen érzéketlen az érzelmekre, és amúgy mindenre, ami nem a kártyajátékkel kapcsolatos, a mellette végig hűen kitartó Taichi és a távolra került Arata között nem csak a játékban dúl a küzdelem. Az ő harcuk arról szól, ki elég jó ahhoz, hogy kiérdemelje Chihaya figyelmét és ragaszkodását. Az időközben helyes fiúvá ért Taichi képtelen lemondani a lányról, még ha ő elég egyértelműen csak Aratának szenteli is minden figyelmét. Aratát pedig mély depressziójából hozza vissza  lány lelkesedése és iránta való tisztelete.
Néhol engedi az anime, hogy belepillantsunk jobban az érzelmi viszonyokba, de aki emiatt nézné a sorozatot, csalódni fog. Pláne, hogy a történet az utolsó epizóddal korántsem ér véget, a manga eddig angolul megjelent 146 kötetéből az anime mindössze a harmadát dolgozza fel - rendkívül élvezetesen, de korántsem kielégítően, ami a történetet illeti.


Hol a vége? 



Akit érdekel Chihayáék sorsa, kénytelen lesz a mangához nyúlni a sorozat után. Mindamellett az anime nemcsak hű feldolgozása a képregénynek, hanem egy új dimenziója a karuta világnak. hangok és mozgás nélkül a karutaversenyeket sokkal kevésbé lehet átélni, pedig kifejezetten szép. Nemcsak a gyönyörű tájak, kimonók, virágok mutatnak rendkívül színesben, de a verseny közbeni izgalmat és belső érzelmeket is ki tudják fejezni a színek, hangok és lassú átúszások. a karuta soha nem volt még ilyen menő, mint ebben a sorozatban, még Japánban is egyre többen kezdtek el érdeklődni az eddig unalmasnak és idejétmúltnak tartott játék iránt, a nemzetközi érdeklődésről nem is beszélve. Az örökké lelkes Chihaya nemcsak csapattársait buzdítja játékra, hanem minket is, szinte már kapnánk a kártyák után, csak hogy személyesen átéljük az anime kínálta izgalmakat.



Adatlap


Chihayafuru
(anime, 2011-2014)

Rendező. Asaka Morio
Eredeti történet: Suetsugu Yuki
Stúdió: Madhouse
Hossza: 2x25 epizód +OVA


Nézhető online: 



Első évad:


1.rész
2.rész
3.rész
4.rész
5.rész
6.rész
7.rész
8.rész
9.rész
10.rész
11.rész
12.rész
13.rész
14.rész
15.rész
16.rész
17.rész
18.rész
19.rész
20.rész
21.rész
22.rész
23.rész
24.rész
25.rész

2015. június 17., szerda

Moonlight Mile



A hegy csúcsáról már csak egy lépés a Hold 



Egyszer az életben mindenki fantáziál arról, hogy meghódítsa a világűrt, csillagok között lebegve bámulja a földgolyót, vagy lábnyomot hagyjon a Holdon. a ski-fikből ismert űrvilág egyenlőre még távol áll a valóságtól, de a Föld energiatartalékainak csökkenése felveti a lehetőségét annak, hogy az emberiség az űrben keressen új erőforrásokat.


Két macsó ha elindul 


Saruwatari Gorö és Jack F. "Lostman" Woodbridge feltűnően sok szempontból hasonlítanak egymásra. Mindketten hatalmas tisztelettel adóznak a tökéletes női test iránt, emellett azzal legyezgetik amúgy sem kicsi egójukat, hogy lehetetlennek tűnő kihívásokat hajszolnak. 
A két főszereplő szakmáját tekintve hegymászó, épp a Mt. Everest meghódítására készülnek. Némi kalandozás után, a hegycsúcsra érve, megakad a szemük a nemzetközi űrállomáson, és mivel a csúcsok csúcsáról már nem vezet máshova út, megfogadják, hogy egy nap mindketten eljutnak az űrbe. 
Eközben a NASA a Nexus-projekten dolgozik, amelynek célja egy a Holdon nemrég felfedezett anyag (hélium-3) kutatása és hasznosítása, ami évszázadokra megoldaná a Föld energiaellátását. Természetesen egy ilyen természeti kincs és az abból származó haszon lehetősége politikai, katonai és üzleti érdekcsoportok hadát állítja csatasorba. 
Miközben mindenki azon igyekszik, hogy minél nagyobbat haraphasson a zsíros falatból, Gorö és Lostman külön utakon ugyan, de elindulnak, hogy meghódítsák a világűrt, illetve a Holdat. 


A Hold aranya 


A Hold és az űr megunhatatlan témája a szórakoztatóiparnak - elég csak olyan kulcssorozatokra gondolni, mint az Alfa holdbázis, vagy a 2009-ben készült Hold című mozifilm -, de a Moonlight Mile nem annyira elrugaszkodott és fantáziadús, mint a legtöbb űrben játszódó alkotás. a Föld fogyatkozó energiatartalékainak problémája egyáltalán nem légből kapott, így az anime mondanivalója nagyon is valóságszerű, ugyanis a hélium-3 elnevezésű elem a hélium egy sokkal barátságosabb, nem radioaktív változata, amely a Holdon nagy mennyiségben megtalálható. 


A nagy előd árnyékában 



A sorozat azonban nem képes úgy kiaknázni a választott témát, mint ahogy a Planetes tette az űrben keringő "eltévedt csavar" kapcsán. Ötagi Yasuo, az erdeti történet szülőatyja azt nyilatkozta, hogy egy realisztikus, politikai elemekkel átszőtt űrdrámát akar létrehozni, azonban a manga túl hosszú ahhoz, hogy beleférjen minden a 26 epizódba. A történet inkább a két főszereplőre, elsősorban Goróra koncentrál, illetve arra a nehézségekkel teli útra, ami a hegymászástól a Holdon tett első lépésig tart. 
Az anime ismeretlen és izgalmas világba kalauzolja a nézőt, ahol a szereplők szinte emberfeletti képessége, a karakterek gyors felemelkedése már a realizmus határait feszegetik. A hibáik ellenére is szerethető karakterek jól működnek ebben a kifogástalannak sajnos nem mondható történetben, hiszen az űrutazás izgalmai és az új energiaforrás körül fellángolt politikai csatározások nem engedik elkalandozni a néző figyelmét. 
Gorö és Lostman férfiasságát és szuperhősre emlékeztető attitűdjét hivatott alátámasztani az anime legfeltűnőbb jelensége: az egész történetet átható, hímsoviniszta, tesztoszterontól dagadó felhang, ami a sztori komolyságát tekintve teljesen öncélú. Tyereskova óta tudjuk, hogy az űrutazás nem a férfiak kiváltsága, de a Moonlight Mile  története két olyan figurára alapoz, akik nyugodtan pózolhatnának a Mr. Macsó magazin címlapján. 
A történet női karakterei szinte egytől egyig háttérzenészként muzsikálnak, vagy egyszerű szexuális játékszerek, a két talpig pasi trófeagyűjteményének leltári tételei. 
Talán a készítők úgy érezték, hogy vér és erőszak hiányában a megfelelően tálalt, lépten-nyomon felbukkanó erotikus jelenetek teszik majd igazán népszerűvé, kerekké a történetet. Mindez azonban semmit nem ad hozzá a sztorihoz, de bizonyára jó pár, a felnőtt magazinokat titokban lapozgató kamasz fiú életét bearanyozza. 


Primitív ruhába öltöztetett izgalom 



Az anime hiányosságai, a szereplők hibái és dagadó izmai ellenére is tökéletes lenne az összhang, ha mindezt nem rombolná a körítés, avagy a semmitmondó zenei aláfestés, a mai szemnek nem túl szép grafika és a nagyon feltűnő CGI. Rendkívül kiábrándító, amikor a merev és tökéletesnek tűnő számítógépes grafika kifejezetten csúnya animációval párosul.  A szereplők egyébként sem esztétikus megjelenése, mozgásuk esetlensége éles ellentétben áll az űrkütyük rendkívül pontosan kivitelezett másával. A grafikát kevésbé figyelmező nézők számára talán ez semmit sem von le az anime értékéből, de a nem toleráns sci-fi rajongóknak összhatás szempontjából valószínűleg fájó pont lesz. 


Ötagaki Yasuo kezdeményezése nem egyedülálló a műfajban, a Moonlight Mile is valós problémára irányítja a figyelmet, de nem sikerül felnőnie a témához, csak a felszínét kapargatja. Azonban a történet elég izgalmas ahhoz, hogy megtalálja a helyét azon kevés űrben játszódó alkotások között, melyek nosztalgikus emlékeket idéznek a messzi-messzi galaxisokról. 



Adatlap: 


Moonlight Mile 
(anime, 2007) 

Rendezte: Suzuki Iku 
Stúdió: Studio Hibari 
Hossza: 26x25 perc 




2015. június 11., csütörtök

Mondo Magazin (2015.június)

Sziasztok! 

Ismét megjelent a Mondo magazin legújabb száma, ezért itt az ideje a megszokott bejegyzésnek is, melyben leírom nektek a részletes tartalmát és feltöltöm a borítót. 





Részletes tartalom: 



Az Avatár és Korra világa
22. Titanic Filmfesztivál bemutatók
Haikyū!!
Death Parade
Ansatsu Kyōshitsu
Log Horizon
Kara no Kyōkai
Mahōka Kōkō no Rettōsei
Psycho-Pass mozi
Shijō Saikyō no Deshi: Ken’ichi
Best of oneshots 3.
Ninin ga Shinobuden
Nanatsu no Taizai
Shirobako
Omoide Emanon
Seiyū profil 1: Kaji Yūki
A bunraku művészete
Japán irodalmi Nobel-díjasok
Japán őshonos faunája
Cosplay: Interjú a tavaszi Eurocosplay döntősével
Cosplay: Tavaszi Fotópályázat nyertesei
Cosplay: varázskellékek barkácsolása
A COPIC használatának trükkjei
Dark Solus 2: Scholar of the First Sin
Wolfenstein: The Old Blood
The Witcher 3: Wild Hunt
Mortal Kombat X
Bemutatkozik a GameGeek csapata
Animés játékok az okostelefonodra 2.
Kalafina
Boys Republic
Momoiro Clover Z
Könyvajánlók

… és még sok minden más vár Rád a számban!

+++ AJÁNDÉK MINIPOSZTERREL! 


2015. június 10., szerda

Yotsubato! (Manga)




Óda a gyermekkorhoz 


Egy emlékezetes mangához nem mindig kellenek isteni hősök, varázskardok, időutazás vagy gyanúsan nagy mellű orgyilkos hajadon. Néha elég egy kíváncsi ötéves kislány és az ő kalandjai a családdal, barátokkal. 


Gyermeki lelkesedés rajzolt formában 


Yotsubato! úgy olvastatja magát, hogy közben a legőszintébb gyermeki mosolyt ragasztja az olvasó szájára. A szó legtökéletesebb értelmében ártatlan szórakozás. Felidézi azt az időszakot, amikor a csúszda, a szánkó vagy a narancslé még ismeretlen, ezért elképesztően érdekes élmény volt a hátsó kert pedig minden szegletében kincset és kalandot rejtett. Olyan, mint ha a Kázmér és Huba főhőse lelkes, mindenkire bizalommal tekintő kislány lenne - tehát egyáltalán nem olyan, mint az előbb említettek, de a gyerekkor emlékei velük is felbuzognak az emberben. 


Fogadott kislány kalandjai a külvárosban 


Az alaphelyzetnél nincs egyszerűbb; fiatal apa költözik ötéves kislányával, Yotsubával a szomszédságba. Yotsuba a sorozat főszereplője: ezért minden fejezet címe az, hogy Yotsuba és... (valamilyen játék, elektronikai szaküzlet, pizza), tehát Yotsubato..., vagy másik átírásban Yotsuba&... 
A kislány elképesztő energiagombóc, mindenkivel ismerkedik és minden új neki: a csengő, a légkondi, az elefánt, a csillagok és a V betűben hazatartó vadludak. Mindent szeretne megtudni, de gyakran félreérti a dolgokat, különösen, ha a felnőttek bonyolult, dupla csavaros kommunikációja megzavarja. 
A sorozat története annyi, hogy Yotsuba találkozik mindenféle jelenséggel, mint a virágvásárlás vagy a hőlégballon, és minden ilyesmi rendkívül szórakoztatja. Lelkesedése fertőző, ezért gyakran szerveznek vele programokat, mint közös sütögetés, csillagnézés, vagy kabócafogás a közeli hegyen. A sorozat mottója jól leírja a hangulatot: mindig a mai nap a legszebb! Gyakran keveredik kalandokba, például nézi, amikor a közeli étteremben a szakács tésztát gyúr, vagy meg kell találja a tökéletes játékmacit a boltban. 


Szereplők, megjelenések és hangulatok 


A nyitóképben Koiwai úr, és fogadott lénya, Yotsuba költöznek az új házba a családi barát, Jumbo segítségével. Yotsuba zöld haja mindig négy copfban van, így hasonlít a négylevelű lóherére, ami amúgy a neve jelentése is. Apja egy fiatal fordító, aki nagyon szereti Yotsubát, nem takarít valami alaposan és hajlamos egész nap pólóban és boxerben dolgozni otthon. Nem tudni, miért fogadta örökbe a kislányt, sőt Yotsuba származásáról is csak annyit tudunk, amennyit ő maga mond: a háztól jobbra van a sziget, ahonnan jött. 
Mivel apja sokat dolgozik, Yotsuba gyorsan megismerkedik a szomszédokkal. Az Ayase család három leánygyermeke nagyon megkedveli a fura, lelkes, vidám és őszinte kislányt, és bejárása lesz a házba. Rajtuk keresztül sokféle kalandba keveredik, sőt egy idő után a szomszéd ház asszonyát anyunak kezdi szólítani. Ez nem okoz problémát, hiszen gyakorlatilag az Ayase család legkisebb tagjává válik, olyan gyakran jár át és játszik a lányokkal. Közben a Koiwai család barátai is feltűnnek, Jumbo beleszeret az Ayase család legidősebb leánygyermekébe, a szép, de csípős nyelvű Asagiba. 
Ezek a történések csak a háttérben zajlanak, a lényeg Yotsuba és az ő kapcsolata a többiekkel. 


Fogadtatás (Érdekesség) 


A manga formátuma egész oldalas, szemben a szerző előző mangájával, az Azumanga Dajöval, amely hagyományos yonkoma (négypaneles) formában készült. A jó eladások mellett szakmailag is sikereket hozott, a népszerűségét a kritikusok a vidám hangulatnak, a jó történeteknek, és a fura, de realisztikus karaktereknek, különösen a címszereplők tulajdonították. 
Yotsuba emellett a 4chan kabalakaraktere is lett, ő jelzi, ha nincs már meg egy fálj (404 Girl), sőt a website szoftverét róla nevezték el. Mivel a 4chan mellékneve "az internet pöcegödre", ez talán nem annyira tiszteletreméltó eredmény.  


Mikor olvassuk? 


A Yotsubato! ideállis olvasmány, ha őszinte vidámságot szeretnénk látni és érezni, ha emlékeztetni akarjuk magunkat a gyermekkor üde és lendületes világára, és ha egy nyári nap játékos hangulatára van szűkségünk. Depresszió ellen kanalas orvosság, emberutálatot külsérelmi nyom nélkül gyógyít.  



Adatlap: 

Yotsubato! 
(manga 2003- ) 

Írta és rajzolta: Kiyohiko Azuma 
Hossza: eddig 87 kötet angolul 



Olvasható online angolul itt




2015. június 5., péntek

Manhwák vs. Mangák

Kedves Olvasók!

Ismét egy érdekességgel jöttem, melyben leírom nektek mi a különbség a manhwák és a mangák között. A blogon a manhwákat is a mangák című oldalra fogom elhelyezni, de a részletes leírásban megemlítem, hogy mi is pontosan. (Külön kategóriában nem fogom jelölni.) 



*********************************************************************************

Manhwák vs Mangák



Míg a hagyományos japán mangák esetében manapság nem ritka a szélsőséges érzelmek nyílt ábrázolása, a koreai képregényekre ez sokkal kevésbé jellemző. A szereplők jellemén egyértelműen meglátszik az ország zártabb gondolkodása, ragaszkodása a konzervatív értékekhez. Valószínűleg ezért van, hogy a legtöbb manhwát olvasva kevésbé, vagy csak burkolt formában találkozunk a szexualitás ábrázolásával, sokkal inkább a logika és az üzenet kerül előtérbe, és nem ritka a tragikus végkimenetel sem. 
A manhwák nyúlánk alakjai és egyedi arc-, száj- és szemábrázolásai miatt könnyen megkülönböztethetőek a mangáktól. A koreai kiadványoknál gyakran találkozhatunk férfias karakterjegyekkel rendelkező lánnyal, ellentétben a mangákban gyakori lányos ábrázatú bishönenekkel.
Csupán a hazai megjelenéseket nézve is feltűnik a koreai manhwák részletgazdagsága, amit legjobban talán A vízisten menyasszonya oldalain csodálhatunk meg. A tradicionális ruhák, az ékszerek és az épületek aprólékos ábrázolása többszöri olvasatra sem tűnik eltúlzottnak, inkább a mű hangulatát szolgálja.



Ehhez hasonlóan a Borsmenta leginkább a vidám, virágos hátterekre fókuszál, inkább szentimentális, mint realista hangulatot épít fel, a karakterek érzelmeit és vágyait helyezve előtérbe - ezzel kölcsönözve különleges finomságot a képsoroknak.